A Luba nép
A Luba vagy Baluba nép Közép-Afrika bantu népei közé
tartozik. Ők alkotják a Kongói Demokratikus Köztársaság legnagyobb etnikai
csoportját, jelenlegi létszámuk kb. 14 millió fő. Az egykori Luba Királyság
(1585-1889) az egyik legismertebb gyarmatosítás előtti afrikai királyság volt az
Upemba-medence területén, amely ma a Kongói Demokratikus Köztársaság délkeleti
régiójában található. A kormányzásra a kettős hatalomgyakorlási forma volt a
jellemző: a szakrális hatalommal bíró király mellett a tanács uralkodott. Ez a
forma olyan sikeresnek bizonyult, hogy más régiókba, a mai Angola és
északnyugat Zambia területeire is elterjedt. A Királyság gazdag volt természeti
kincsekben, elsősorban aranyban, elefántcsontban, tömjénben, rézben, ébenben, de
saját maguk is állítottak elő – kereskedelmi célokra is használt – termékeket,
elsősorban fazekas edényeket, valamint maszkokat. A Királyságot a belga
gyarmatosítás 1880 és 1960 között fokozatosan felszabdalta, a teljes
összeomlása után pedig kisebb főnökségekre, illetve autonóm falvakra esett
szét. A lubák két felkelést is megkíséreltek II. Lipót belga király uralma
ellen, azonban mindkettő vereséggel végződött.
Településszerkezetükre a kis, egyutcás falvak voltak
a jellemzők. A falvakban gyakran szinte kizárólag egy rokonsághoz tartozó tagok
éltek, a középpontban a főnök, illetve feleségei házaival. A lubák irtásos
földművelést folytattak, elsősorban folyók közelében található jó minőségű
földeken, amelyet néhány évszak múltán új területre cseréltek. A fő termények a
kukorica és manióka, kisebb mértékben édes burgonya, földimogyoró, paradicsom,
hagyma és a bab voltak. A vadászat csak másodlagos élelemforrás volt, viszont
közös nagy vadászatok zajlottak a szavanna égésekor, a száraz időszak végén. A
lubák állatok közül elsősorban bárányt, kecskét, sertést és baromfit tartottak,
amelyeket csak különleges alkalmakkor fogyasztottak el. Kutyát vadászati
célokra tenyésztettek. Foglalkozásukat tekintve kovácsok, fazekasok,
famegmunkálók, szobrászok, gyékényszövők, kosár- és hálókészítők kerültek ki
közülük. Emellett a sókitermelés is komoly megélhetési forrást jelentett.
A nemek közötti munkamegosztásra az volt a jellemző,
hogy a férfiak foglalkoztak a halászattal, vadászattal, bozótirtással,
állatneveléssel és a politikai ügyekkel; a nők pedig a fennmaradó mezőgazdasági
munkákat, illetve a gyermeknevelést végezték, az otthon körüli teendők ellátása
mellett. Egyedül a politikai és vallási vezetők, valamint a szakképzett
munkások azok, akik nem követték a hagyományos életmód-modellt.
Istenhitükben központi alakok a mindenek felett álló
Leza istenség; a vadbőségért felelős területi szellemek; illetve más
természetfeletti szellemek, amelyek megszállhatják az embereket is. Az imák,
illetve álomfejtés mellett a természetfelettivel való kommunikáció történhet
még közvetítő jós-varázslókon keresztül is. Bár a katolikus, illetve protestáns
keresztény hatás mindenhol érezhető a lubáknál, a tradicionális hiteknek nem
vetettek véget, inkább a vallások egyfajta ötvözete figyelhető meg.
Forrás:
Wikipedia http://en.wikipedia.org/wiki/Luba_people
Encyclopaedia Britannica http://www.britannica.com/EBchecked/topic/350332/Luba
http://kwekudee-tripdownmemorylane.blogspot.hu/2014/08/luba-baluba-people-highly-spiritual.htmlírta: Marosy Júlia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése